Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
vidaman

Valaki belépett az életembe 2.

Erika · 3 hete
Úgy pörögnek életem eseményei, hogy nehezen tudom őket írásba foglalni, a szavak szárnyán repülő gondolataimat eléd tárni. A férfi, akit megismertem, reggel kapcsolatba lépett velem messengeren. Akkora mosolyt küldött örömében, hogy alig fért el a telefonomba. Megbeszéltük, hogy délután találkozunk egy cukrászdában a Nagyerdő szélén. Egész nap izgatottan és kissé félelemmel teli vártam a találkozót. Féltem, hogy kedves arca és melengető szavai - amit nekem írt- ellenére mégsem fog tetszeni, ha meglatom őt. Hosszas - örökké valóságnak tűnő - várakozás után délután négy órakor meglattuk egymást. Bevallom én vegyes érzelmekkel fogadtam őt, de ő mindennek ellenére boldog mosolyba fakadt és csak annyit mondott, hogy  "- csinos vagy". Rám jellemzően pörgött az elmemben a gondolat, hogy vajon az, akinek mondja magát, becsületes, nem csak egy kalandvadasz, stb. Ha kicsit is érezte a gondolataimat, biztosan megrémült kissé tőlem... Egy sütit ettünk, s közben mindenről beszélgettünk, pld. hogyan jutottunk el a parkeresesig, na talán erről nem kellett volna beszélnünk. Gyors és tömény este volt, séta, étterem, majdnem mozi, csók, ölelés. Hazakisert és láttam rajta, hogy nagyon boldog. Bennem viszont ott volt a múlt gyötrelmes tortenese, ami még nem került feldolgozásra elmém raktárában. Másnap újból találkoztunk, vagyis eljött hozzám, mivel egy csokor virággal jelent meg a lakásom előtt, igy beinvitaltam, hogy vazaba tegyem a saját kertjében termett virágot. Beszélgettünk szintén a családról, munkáról stb közben vadul csokoloztunk, mint a tinédzserek. Érdekes a szerelem kortól függetlenül mindenkit megerint, hatalmába kerít, de oly annyira, hogy közben levegőt sem kell venned, még sem fulladsz meg. De mégis a fizikai síkon sokkal nehezebb volt eligazodnom, folyton mericskeltem, elég magas, elég helyes, figyeltem a mozdulatait... A kétség viharában hanykolodtam, mint a süllyedő Titanic. Keptelen voltam megregulazni az elmém. Két nap múlva ismét találkoztunk, kisse hűvös inditassal, ugyanis közöltem vele, hogy szeretném, ha még mindig írna nekem szép szavakat, azt remélve, hogy spirituális síkon maradhatok a szerelem hajóján és akkor talán nem süllyed el. De ő elhatarolta magát a szép szavak irasatól. Szóval beultunk egy kavezoba, munkáról beszéltünk, majd elmentunk sétálni, amikor enyhült a feszültség és újból atkarolt. Hazáértunk, és én megittam egy pohár bort, hogy oldodjak. Oly annyira sikerült, hogy szeretkezesbe torkollott az ölelés. Leírhatatlanul boldog érzés kerített bennünket hatalmába, majd amikor hazáért forró üzenetet küldött vissza, amelyből már távolról is éreztem, hogy kicsit belém szeretett és akkor már én is. De a kétségek tovább gyötörtek....a külsejét illetően. A volt partnerem magas vékony testalkatú volt, ő pedig alacsonyabb izmos testalkat, ami a szexuális aktus közben nagyon kellemes érzést váltott ki bennem. Ezért nem tudtam mire vélni az elmém haborgását! Folytatás.... 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Erika
Körülbelül 15 éve erdekel az emberi élet rejtelmei es a minket körülvevő univerzum. Nagyon szeretek segíteni az embereknek, hogy megtalaljak a helyuket es lelki bekejuket. Kozben en magam is folyamatosan fejlodok.