Új szerelem 2

Fülledt, meleg nyári ejszaka volt. Éreztem, hogy a festő kíváncsi tekintete átsüt a telefonomon, egész lenyemmel éreztem a jelenlétét. Volt egy festménye, "A festő", amely nagyon megragadt emlékeim között. Nem tudom, milyen anyagból és technikával készült, éppen csak körvonalazódott a férfi alak, aki őt ábrázolta, de mégis sugárzott belőle a hang es vibráló kép hatással még inkább erősített férfi. Hát ő ilyen volt, ezt éreztem a beszelgeteseink soran, éppen ezert nem tudtam neki ellenállni. Egyszerre megtestesitette a minden vagyaimat felülmúló férfit. Nagyon féltem, hogy nem fog neki tetszeni, a fotóm...Próbáltam olyan fenyszoget találni, amely a legjobban tükrözi valódi alakomat. Emlékszem küldött egy rajzot egy meztelen nőről, aki nem szemből, hanem az ágyon ülve háttal a festőnek állt modellt. Szépen körvonalazódott a a rajzon a "női test", melyre Jenő csak annyit mondott, hogy az emberi testnel szebb nincs... Ahogyan elkuldtem neki a fotót, azonnal válaszolt.. "A festő és modellje", ez állt válaszában. Éreztem, hogy ő az igaz szerelem új ferfija számomra. Álomra hajtottam fejem és hagytam had történjen meg a csoda a gondolataim hálójában. A következő napon csak néhány mondatot írtunk egymásnak, kértem hogy küldje el magáról azt a fotót, amely a tarskeresőn profil képként jelent meg. De ő nem küldte el, először egy farsangi bálra készült ördögöt ábrázoló fotót küldött magáról. Kicsit megijedtem, azt hittem, hogy talán haragszik rám valamiért. Rá kérdeztem, mire ő azt írta, hogy "játék kedves", ettől kezdve en is játszottam vele. Elmentem a boltb lefotoztam a rúzsokat a polcon, kerdezve őt, hogy melyiket válasszam. Majd betertem egy konyvesboltba, ahol találtam egy Megbízható férfi című könyvet, majd lefotoztam és azt is elkuldtem neki. Egy óra múlva hazaertem és az ebéd elkészítése volt a célom. A telefonomat a konyha pultra tettem, hátha ír Jenő. Ahogy elkezdtem sütni a csirkét, a jól ismert messenger hangra figyeltem fel. Küldött magáról egy képet, amelyen keresztbe rakott lábbal ült egy kék rövid nadrágban és egy tűzpiros pólóban. Egy kis asztalon piros pettyes kávés pohár volt, mely félig tele volt kávéval. Tetszett a teste rövid részlete, nagyon szép lába van. Biztosan igazi férfi vagy, írtam neki. Majd egy furcsa érzés fogott el, és rakerdeztem, hogy remélem nem cigizik. Azonnal jött a valasz, hogy igen. A szívem szakadt meg hirtelen, ugyanis a tarskeresőn azt írta, hogy nem dohányzik, ezt meg is írtam neki, erre ő azt válaszolta, hogy hazudott.
-Az kizaró ok - mondtam.
-Ok. Szia- mondta ő.
- Ezt a legkönnyebb, feladni.
-Nem is ismerlek, azt sem tudom, hogy valodiak-a fogaid.
Majd becsatolt egy file-t, ami arról szólt, hogy az ember milyen könnyen ítélkezik a másik felett, attól fuggoen, hogy megfelel-e az ő általa kreált elvarasoknak. Persze én ezt nem olvastam el, nagyon dühös voltam. Annyira fájt az egész, miért hazudott, kérdeztem, de ő csak vagdalozott, valószínűleg fájdalmában. Majd azt mondta, hogy mennie kell, majd legközelebb folytatjuk... Megy a Nemzetibe, ott várják a barátai. Persze nekem sem kellett több, azonnal vissza vágtam, hogy keressen magának partnert az olyan emberek között, akik kepmutatoak és hogy ilyen odaadással, őszinte érzéssel senki nem fogja őt szeretni, mint én. Szó szót követett, majd elment... Én még fortyogtam, küldtem neki egy skorpions számot, amelyik a vissza útról szól, nem is tudom azóta már hanyezerszer hallgattam meg azt a számot. Amikor elkuldtem, még a Nemzetiben volt, válaszként azt írta, hogy most már letílt a messengeren, és megtette. Vártam, hátha feloldja a tiltast, néhány nap múlva üzenetben megirtam, hogy hiányzik. Azt válaszolta, hogy na megiscsak van benned valami nő. Kérte, hogy kérjem az uramat, hogy megbocsasson. Valahogy nem tudtam ugy kérni, ahogyan neki megfelel, de azért kiengeszetelodes jeleként feloldott a messengeren. Majd ismét goromban annyit írt, hogy jól el kellene fenekelni engem. Erre én megint beduhodtem és csak annyit írtam, hogy ha nem tud velem szépen beszélni, akkor inkább ne legyünk kapcsolatban. Ezt követően ismét letiltott. Akkor még nem értettem, hogy mi a baja velem.